A térképet nézegetve bizonyára sokan felfigyeltek már Tangerre, erre a meglehetősen érdekes helyen fekvő marokkói városra. Nem egyszerűen két kontinens határvidéke ez, de legalább két gyökeresen különböző világ összemosódásának színtere is. Az egyik oldalon nyomor és kilátástalanság, a másikon talán az újrakezdés, a jobb élet reménye. Alighanem Tanger az elvágyódás fővárosa. Innen mintha mindenki menekülni vágyna... Ez a többszörösen árnyalt és összetett világ egy nyüzsgő, vibráló határváros sajátja. Az arab világ zűrzavara, a nigériaiak mulatozása, az egzotikumot keres amerikaiak... nehezen átlátható forgatag.

      Serge (Stéphane Rideau) kamionsofőr, egy tűzpiros Scaniával ingázik Franciaország és Marokkó között. Kockázatvállaló, kalandor férfi, aki egy kis jövedelemkiegészítés reményében enged a kísértésnek, drogcsempé- szetre adja fejét. Sarah (Lubna Azabal) anyja nemrég bekövetkezett halála óta annak panzióját vezeti Tanger egyik kies negyedében. Kanadában él bátyja hívja, költözzön hozzá, kezdjen ott új életet. Serge és Sarah amolyan "se veled, se nélküled" szerelmi kapcsolatban állnak: amikor a sofőr Tangerbe érkezik, általában összeborulnak, de rendre gyorsan összevesznek, majd megint kibékülnek, és ez már így megy, ki tudja, mióta. Said (Mohamed Hamaidi) Sarah jóbarátja, bicajával rója az utcákat. Bizalmatlan mindenkivel, egyetlen célja: átjutni Európába bármiáron!

A harmadik napon mindhárman dönteni kényszerülnek, és ezt hőseink pontosan tudják. Azonban azt is sejtik, hogy helyzetükben nem létezik jó döntés. Mindenképp változtatni akarnak helyzetükön, de ennek nagy ára van. Leláncolja gondolataikat ez a kettősség. Egy darabig olyan érzésem volt, mintha mindhárman Godot-ra várnának: halogatják a döntést, várnak, várnak, mintha ezzel megoldanák helyzetüket. Said a leginkább eltökélt. Kizárólag az lebeg szemei előtt, hogy mindenképp át kell szöknie Európába. Serge kamionja erre kitűnő eszköz lehetne, azonban a sofőr is bizonytalan. Neki arról is döntenie kell, kiugorjon-e a kábítószer- csempészetből. Sarah végképp döntésképtelen, nem tudja, mit reagáljon bátyja hívó szavára. Ez a sok nyitva hagyott kérdés, a mindent átható bizonytalanságérzet szüli az alkotás feszültségét.

      A maga nemében, a művészi filmdrámák között jó film a Loin. Rendkívül érdekes alkotás, amely egy nem mindennapi kérdésről gondolkodtatja el közönségét: csak azért, mert a járatlan út távolról kedvezőbbnek látszik, érdemes-e elhagyni a jól ismert ösvényt?